Thy Catafalque
Album • 1999
Erdgeist (Erdgeist) Arcán gyász hamuja Arcán láz tüze Alszik a világ De nem alszik a föld "Nyargalj, jó lovam Éji rengeteg nem rémít minket Fagyos a völgy És óriások a tölgyek Vágtass, paripa Égre ne nézz Urad dúlt szívében Most a hideg hold Föld Szelleme, legkegyetlenebb Megtalállak sajgó sebbel Vedd rongy húsom Mert a lelkem el nem érheted!" Kardot rántani a Sors ellen Vakmeröség avagy kétségbeesés? Isten vétkét ki teheti ióvá A legrettenetesebbet...?
Submitted by Immortal — Apr 26, 2025
Vízbe írom mind Tuno hangjaim Hogy tiszták maradjanak És ártatlanok... Ó, ártatlanság Az ero korában! Isten léte értelmet ad A halálnak Húnyt hamu hordja Szerte hírét Ha belémarkolsz két kezeddel És elmerülsz benne, Hát megleled ot, A Teremtot Apáink pora a föld, Amin állunk... Erdo, erdo be magos vagy Folyó, folyó be fényes vagy Virág, virág be gyönge vagy Világ, világ be gazdag vagy Hamutánccal hulljak alá! Hamutánccal hulljak alá!
Submitted by VladTheImpaler666 — Apr 26, 2025
Avasd istenné Mi ismeretlen Félelmed adja hatalmát "...most föntrol a mindenható atya, Hol trónol minden magasság fölött, A kristály empyreumbol, hol ül, Alátekint, hogy lássa alkotását, S teremtményeit. Körötte állnak Surun mint csillagok, az Égi szentek..." [Jonh Milton: Elveszett paradicsom] Teremts életet Mely túlél téged Szoj bánatból éjszakát Éld át A halált És kutasd, hogy megtaláld Miért a hús e fénytelen diadala Húsom tövisei Tengerbol derengo Kemény, száraz végtagok, Homlokomra nottök Tintanéma gyertyák, Égjetek a homokban, A lassú vér egyre Vékony szálakon Még az ablakon fordulok És átnézek a mozdulatlanságon
Submitted by Sexy Gargoyle — Apr 26, 2025
Jöjjetek, oszvégi esok, Mossátok le a port Rólam Öltöztess, esti nap Éjszínu köntösbe Takarj el Rám hulljatok Halott levelek Ti árvák Takarjátok Borítsátok Temessétek mélyre Ne lásson sírni...
Fakó lóra ül majd holnapután Ahogy megíratott a vízben Ahogy megíratott a homokban "Hová viszel, fakó ló?" "Fakó lóként jöttem Jer velem az erdokbe Fakó lóként jöttem Dalos dombokon túlra Csodamezokön túlra Dalos dombokon túlra Nyargaljunk a legendába Érezzük az álmodó hatalmát Nyargaljunk a legendába Királyno lész A természet alkímiája által Királyno lész" "Miért jöttél, virágért avagy gyümölcsért, Vagy kelyhem remego véréért, amely az alkony illatát rejté? Vigyázzz! A ringó habok édesnek tunhetnek, Ám a mélység méhe a sötét mérhetetlen tömegét hordja! Nem tudod, fakó ló? "Mivégre félném mivégre félném a sötétet? Nem hajol a nap is estébe Hogy még szebben ébredjek? Éjjel a napfény szunnyadó csillagokban És nyugtalan holdban él Lám! Fakó lóként jöttem Jer velem az erdokbe Fakó lóként jöttem Dalos dombokon túlra Csodamezokön túlra Dalos dombokon túlra Nyargaljunk a legendába Érezzük az álmodó hatalmát Nyargaljunk a legendába Királyno lész A természet alkímiája által Királyno lész" Jer hát ünnepelni Testet és lelket A mitológia Mélyen zúgó árján át!" "Ezredek!" Fakó lóra ült Egy reggel, midon a tavasz eljött Meséli a víz Meséli a homok
Submitted by VladTheImpaler666 — Apr 26, 2025
"Ha ninesen új, s mind volt már, ami van, De rászedi agyunk a képzelet, Mely folyton újra tör, hogy kínosen Megszülje a már megszült gyermeket! Ó, forgathatnák csak vissza elottem A Nap körútját ötszázszor az évek, Hogy viszontlássalak egy régi könyvben, Melyben eloször lett betu a lélek! Csak látnám, hogy állt tunt korok elott Szép alakod csodás épülete; Hogy mi vagyunk-e jobbak, vagy ok; S a körforgás mindig ugyanaz-e!..." (william Shakespeare: LIX. szonnett) A porból a messzi kozmoszig Hadd szabaduljak a forgásból A mozdulatlan mozgató Az osi kerék közepe A Naptól a boldogtalen Lunáig Soha nem szuno tökéletesség Ím! Minden Teremtmények Ura Tízezer év álmodója ...és a kerék alatt a tuz táplálva vagyon Folytonos teremtés Örök elmúlás Rota Mundi!
Submitted by Grave666 — Apr 26, 2025
Feszület vagyunk Krisztus szelleme itt bolyong Húsa a szellem Húsunk a tér Feszület vagyunk Kriszus emléke oriz Vére a szellem Vérünk a test Kettosség szülte Különös kör Ezredvég... Tapasztalat Határolja a tudást Változó perspektívák Egymás takarják Síkok Hullámok Távolság Egyensúlyt teremtenek Méhetlen rétegek Nyugszanak rajtunk Mozdulatlan folytonosság
Submitted by The Void — Apr 26, 2025
← Go back to Thy Catafalque