Te sem vagy más

Lennék én vad folyó, sziklákat szétzúzó, Vagy magasban felhő, szabadon szárnyaló. Lennék én tékozló fiú, ki csak a mának él, Csak így édes az élet, ez a világ így szép. Nem lennék gazember, ki egy országot megrabol, Vagy ostoba, aki helyette meglakol. Inkább vagyok, aki vagyok: egy őrült rockzenész, Nekem így édes az élet, ez a világ így szép. Refr.: Gyomláld ki lelkedből a búbánatot, Gyere a közelembe régi barátom, Itt minden fáradt napon szükség van rád, Érted az ördögöt is seggbe rúgnám! Kiálts, hogy halljam a hangod még jobban, Akkor nem érdekel, hogy mit hoz a holnap, Öld meg a szívemben a kétségeket, Így édes az élet, ez a világ így szép! Lennék én óriásfa, mindenen felszökő, Vagy nyári villám, mindent felperzselő. Lennék én tékozló fiú, ki csak a mának él, Csak így édes az élet, ez a világ így szép. Nem lennék gazember, ki egy országot megrabol, Vagy ostoba, aki helyette meglakol. Inkább vagyok, aki vagyok: egy őrült rockzenész, Nekem így édes az élet, ez a világ így szép.

Submitted by Morgoth — Apr 26, 2025

Elmúlt egy nap, béke van már, Gondolatban a múlt visszajár, De a testem fogoly, béklyóban áll, Bábu az élet színpadán. Elképzelem, itt vagy velem, Lelkem szabad, szárnyalón szalad, De a testem fogoly, béklyóban áll, Bábu az élet színpadán. Refr.: Korlátok közt, tudom, elveszek, Útvesztőben félek nem leszel, Csak egy átvert áldozat, ki béklyóban él, Te sem vagy más csak pont az mint én. Nem kell a szó, csend van, így jó, Ha kiáltanék, azt sem értenéd, tudod, Te sem vagy más, csak pont az mint én, Bábu az élet színterén.

Submitted by Pestilence — Apr 26, 2025

Voltam már a föld alatt, láttam izzó arcokat, Rosszul játszó hősöket, én tudom a tűz dalát. Kaptam én is vérszemet, adtam érte több sebet, Mélybe süllyedő hajómról menekült sok barát. Most itt állok egy ég alatt, kivésném a sorsomat, Az voltam, mit itthagyok, itt vagyok, itt megtalálsz. Lennék újra jó veled, látnám, hogy az istened Érted nyújtja két kezét, hogy levegye sóhaját. Hogy értsd a tűz dalát! Refr.: Apám sólyom volt, az anyám hiúz, Engem nem öl pénz, a törvény nem zúz. Léptem szolgája az Északi fény, Lelkem titkos lék az élet jegén. Alku, remény, az vagyok én. Én voltam a föld alatt, én láttam az arcokat, A rosszul játszó hősöket, az igazak tolvaját. Őrzöm még a fényedet, tőlem kapsz új életet, Engedj be, és megtudod, hogy milyen egy hű barát! Most itt állok egy ég alatt, kivésném a sorsomat, Az voltam, mit itthagyok, itt vagyok, itt megtalálsz. Lennék újra jó veled, látnám, hogy az istened Érted nyújtja két kezét, hogy levegye sóhaját. Hogy értsd a tűz dalát!

Submitted by Celtic Frost — Apr 26, 2025

Vad álmomban egyszer Ő eljött énértem, A vágyaknak asszonya. A teste hozzám bújt, Élveztem mocskosul, S a fülembe súgta: A szerelem mindig kell, A szívekben úgy legyen, Most gyere és égess el, Hogy örökre érezzem! Refr.: Mindennap várlak, Ahogyan a nap az éjt, Karomba zárlak, Nem kell, hogy félj! És hogyha még kérsz, Neked újra megtenném, Megtenném százszor, Ezerszer megtenném. Egy piásüveggel Kezemben felkeltett Egy távoli sóhaj. Hogy hozzámbújt éjjel, Csak álom volt, félek, De a fülembe súgta: A szerelem mindig kell, A szívekben úgy legyen, Most gyere és égess el, Hogy örökre érezzem!

Submitted by Immortal — Apr 26, 2025

Tettem a dolgom és nem szólt a szám, Elszívták tőlem az élet szagát, Nincs bölcsőm rég, sírom se még, Van álmom, mégse várom, Otthagytam a porban örökre, Volt könnyen, felitta a föld. Refr.: Panasz van rád, panasz van rád, Túl gyorsan és túl messze mész, Panasz van rád, panasz van rád, Nem tetszel, te másról beszélsz, Panasz van rád, panasz van rád, Túl gyorsan és túl messze mész, Nem tetszel, te másról zenélsz. Holt költők sóhaja száll odaát, Nem hallom tisztán az ősök dalát, Nincs bölcsöm rég, sírom se még, Van álmom, mégse várom, Otthagytam a porban örökre, Volt könnyem, felitta a föld.

Submitted by Grave666 — Apr 26, 2025

Sötét az alagút, árnyakat rajzol a fény, Mögöttem lobog a tűz, ahogy a híd felég, Még néhány lépés és mindenható kezed elér, Nem foglak kérni, hogy kegyelmet adjál, Eltűnök innen, vár rám egy más világ. Refr.: Inkább leszek pokolban úr, Nem szolgállak halálon túl, Inkább leszek pokolban úr, Mint bűnhődjek ártatlanul. Fent minden fénylik, de valahogy torz az egész, Hamis a szó, szenteltvízben a kéz, Száműzöm magam, az életem új részhez ér Nem foglak kérni, hogy kegyelmet adjál, Eltűnök innen, vár rám egy más világ.

Submitted by Grave666 — Apr 26, 2025

Országutak, parkolók, mellékutcák, Füstös helyek, hideg étel, olcsó szállás. Ezt ismerem, odavissza végigjártam, Most ittvagyok, ide mindig visszavágytam. Szemeimben újra tűz gyúl, Kezem indul, kezedért nyúl. Mennyit ér majd, ha elérem, Ha megígéred, én megígérem. Refr.: Ég és föld között a testem szabadítsd fel! Fény és árny között elégek, szabadíts fel! Ég és föld között a testem szabadítsd fel! Fény és árny között elégek, szabadíts fel! Ne kérdezz most, ami volt azt úgysem hinnéd, Én sem hiszem, pedig mindez velem történt. Nincs végzetem, ahogy jön, úgy nekem is jó lesz, Most jó veled, ez az, ami emberré tesz. Szemeimben újra tűz gyúl, Kezem indul, kezedért nyúl. Mennyit ér majd, ha elérem, Ha megígéred, én megígérem.

Submitted by Corpse Defiler — Apr 26, 2025

Elkárhozott lelkem siratják, Többé nincs visszafordulás, Komor ég hű szövetségesem, Szakadt szívem ő érti meg. Minden napom egy újabb ütközet, De semmit nem ér, nélküled senki vagyok. Gyémánt mennybolt ezer éjjelen, Néztél, mégsem emeltél fel, Mint gyilkos Káin, számkivetetten, Holnap talán nyakam szegem. Minden napom egy újabb ütközet, De semmit nem ér, nélküled semmit. Refr.: Nézz rám, ha elfelejteném, Honnan jön, és merre visz a szél, Nézz rám majd, ha hitem veszteném Az élet kemény, s a válaszút nehéz Szólj rám, én itt leszek, ha kell, Szólj rám majd, ha nem emlékezem, Hogy ki vagy, s merre tart utam, Kérlek állj elém, hogy megláthassam önmagam! Félek, hiába gyújt fel égi láng, Kárhozott lelkek eloltják, Pusztuljatok mind utamból el, Többé már nem veszíthetek. Minden napom egy újabb ütközet, De semmit nem ér, nélküled semmit.

Submitted by Lake of Tears — Apr 26, 2025

Neonfényben villódzó üvegpaloták, Öltönyökbe öltöztetett bamba gorillák. Ez hát a kép, mit látok rég. Szemétdombon turkáló koldusok hada, Aprópénzért önmagukat árulók sora. Ez hát a kép, mit látok rég. Refr.: Ó, ha felszállna a gép, újra repülnék, Vissza nem néznék, végleg eltűnnék. Ha felszállna a gép, újra repülnék, Vissza nem néznék, végleg eltűnnék. Nem tetszik ez a világ, állítsák meg a hintát! Inkább kiszállok, próbáljunk valami mást! Nem kell így ez a világ, állítsák meg a hintát! Szenteskedő vigyor mögé bújtatott szavak, Késekkel a szívekben feltámasztott harag. Ez hát a kép, mit látok rég. Itt továbblépni nem lehet, a múltam visszahúz, Ha itt maradsz, csak beállsz a sorba, nincs már visszaút. Ez hát a kép, mit látok rég.

Submitted by VladTheImpaler666 — Apr 26, 2025

Tedd a kezed homlokomra, Mintha kezed kezem volna. Úgy őrizz, mint ki gyilkolna, Mintha éltem élted volna. Úgy szeress, Úgy szeress, mintha jó volna, Mintha szívem szíved volna. Tedd a kezed homlokomra, Mintha kezed kezem volna. Úgy őrizz, mint ki gyilkolna, Mintha éltem élted volna. Úgy szeress, Úgy szeress, mintha jó volna, Mintha szívem szíved volna. Refr.: Úgy szeress, mintha jó volna, Úgy, mintha szívem szíved volna, Úgy őrizz, mint ki gyilkolna, Úgy, mintha éltem élted volna.

Submitted by Finntroll — Apr 26, 2025