Splitorment
No lyrics have been submitted for this track yet.
No lyrics have been submitted for this track yet.
Sivár élet az, amely soha nem sebzi meg az embert A karomnyomok ellepik testem, lelkem Már cél nélkül ébredek és remény nélkül fekszem le Öreg lelkem egyre vágyik: végleges békére Az élet csupa gyötrelem, kín és lidércnyomás, amíg tart Fagyba borulva, avar alatt szunnyadok, boldogan…
Submitted by Iron_Wraith — Jun 06, 2026
Nyomorodj meg te féreg! Gyűlöletben nem élet az élet A valóságot rettegve féled Nem mered vállalni, amit érzel Bűneid zsoldja a halál A mi halálunk a te zsoldod Gyávaságra, hazugságra felesküdve Nem a percek sóhaja, az évek ítélnek Alámerülök szívem kietlen tájaiban És romjaiban hagyom el A sivárság helyén új világ épül Melyben számodra nem lehet hely Olyan ember vagy kivel vigadnak a hajnalok De az alkonyt egyedül nyüszíted és féled Csak egy önző indok és máris farkas lesz belőled Kezem helyett immár fegyvert nyújtok neked Új utakon járva, ködként gomolygok a hajnali ösvényen Megérintenél, de lecsorogok ujjaid közt
Submitted by Iron_Wraith — Jun 06, 2026
Csendesedjetek, fekete érzések! Egy életen át tartó rothadás és magány... Áldottam fekete ruháját Csókoltam fekete kaszáját... Új jelek, új remények Új vágyak, új élet Új célok, új akarat Csak a régi magány marad A gyötrelem, mint egy féreg úgy kúszik bennem - összegörnyeszt Én sohasem halok meg... Én sohasem éltem... Az élet fátyla már csak egyszer lebben amikor örökre elfordul tőlem Talán már itt semmi sem vár csak fájdalom és szomorúság...
Submitted by Iron_Wraith — Jun 06, 2026