Nekem nem kell más
Amikor még új egy szerelem Amikor még azt sem kérdi, épp most hol jársz Nincs messze semmi, nincs távolság Amikor még él a bizalom De a néhány furcsa telefon mindent elvág Úgy érzed, nagy lett a távolság Lehet, hogy féltékeny vagyok De ha õrültség, ordíts rám! És ha tényleg nincs rá semmi ok, ordíts rám! Háromszor szóltam rád Háromszor kértem, hogy mondj mindent el De te háromszor nem jöttél el Neked ez a szerelem? Óh, óh, óh, óh - óh, óh, óh, óh Látlak felhõn, látlak vonaton Látlak jönni, s menni utadon, de nincsen már nyom Ami elvezet hozzád, a szívedhez Ez az egész furcsa lebegés Gyomromban ott a remegés, épp most hol jársz Nem élem túl, ha nem engem vársz Lehet, hogy féltékeny vagyok De ha õrültség, ordíts rám! És ha tényleg nincs rá semmi ok, ordíts rám! Háromszor szóltam rád Háromszor kértem, hogy mondj mindent el De te háromszor nem jöttél el Neked ez a szerelem? Óh, óh, óh, óh - óh, óh, óh, óh Háromszor vágtál át Háromszor kértem, hogy mondj mindent el De te háromszor nem jöttél el Neked ez a szerelem? Óh, óh, óh, óh - óh, óh, óh, óh Kétségek közt, még bírom, még fáj Csak tudjam meg végre, ha nem kellek már Háromszor szóltam rád Háromszor kértem, hogy mondj mindent el De te háromszor nem jöttél el Neked ez a szerelem? Óh, óh, óh, óh - óh, óh, óh, óh Háromszor vágtál át Háromszor kértem, hogy mondj mindent el De te háromszor nem jöttél el Neked ez a szerelem? Óh, óh, óh, óh - óh, óh, óh, óh Háromszor szóltam rád Háromszor kértem, hogy mondj mindent el De te háromszor nem jöttél el Neked ez a szerelem? Óh, óh, óh, óh - óh, óh, óh, óh Háromszor vágtál át Háromszor kértem, hogy mondj mindent el De te háromszor nem jöttél el Neked ez a szerelem? Óh, óh, óh, óh - óh, óh, óh, óh
Submitted by Immortal — Feb 09, 2026
Nincs más Benned bíznom kell Hogy nem veszítlek el A cél elõtt Ahol annyian buktak el Nem kell más Egy boldog pillantás Egy fénylõ ölelés És ez elég Hogy elviseljem még Hogy elszakíthat, megkísérthet Még a szenvedély Álruhában rád találhat Még a szenvedély Csillogóbbat, többet ígér Majd a szenvedély Szerelmes szívem mégis remél - Nekem nem kell más Nincs más Én mégis féltelek Túl sokan éhesek A boldogságra Élnek szerelemre várva Nem kell más... Ha minden próbát túlélve Egymás kezét fogjuk még Tudom, hogy akkor lesz vége Te gyõztél - és én
Submitted by Immortal — Feb 09, 2026
Csak azt ne kérdezd tõlem Miért nézek néha másfelé Hogy mi az, ami kerget Mindig újabb élmények elé? Nincs erre válasz Csak az utam járom én - Ez vagyok én Mondd miért játszunk a tûzzel Mikor épp most minden jó megint Egy perc lehet a minden Van, aki egy perc alatt minden elveszít Nincs erre válasz Csak az utam járom én Sok egyéjszakás kaland Már semmit sem jelent Nem adnám én semmiért Hogy szeretlek és szeretsz Már elviselek mindent Az élet sok mindenre megtanít De hogy lesz az a holnap Ha véletlenül nem leszel megint? Nincs erre válasz Csak az utam járom én Érzem Még nem bízol bennem Miért kell Mindig megfelelnem Meddig bírom én még erõvel Hogy elhidd, csak te vagy, aki kell?
Submitted by Immortal — Feb 09, 2026
Érdemes most rám figyelni A történetem egyszerû A korsó addig jár a kútra... - Ne nevess! Néha a vége keserû! A város legnagyobb csibésze A neve csak a Nagy Vadász Kéne már egy újabb préda Egy újabb skalp az övre kerül Elszalasztott évek után Ha majd látni fogod, ha már nem leszek ott Ezt mondta az a szõke lány Aki úgy szerette, mint még senki Könnyû préda, ez az álma Könnyû préda, csak semmi érzelem Könnyû préda, ez az álma Könnyû lány legyen az, akire ma este lõ' Gyorsan elteltek az évek Elfáradt a Nagy Vadász Hol van már a régi fénye Szinte semmi Semmi nem sikerül Hol van már a régi jó fej Állandóan csak kesereg És egy korsó sör fejében Folyton egy szõke lányról fecseg
Submitted by Iron_Wraith — Feb 17, 2026
Látom, hogy fáj neked Látod, hogy fáj nekem De itt belül lassan Elül a félelem Már nem bánt, ha jön a magány Már nem félek attól Ha belehalok Már nagyon rég érzem Egyedül maradok De már nem bánt, ha jön a magány Ha nem lehet úgy, ahogy Megálmodtuk százezerszer Ha hiába kérjük még Ezerszer újra Ami nem múlik, ami megmarad Ami nem fogyhat el, hisz úgy vártuk Amit átéltünk, a szerelem Az voltam én és te Csak ez segített nekem, ha jön a magány Az ablakunkból Még láttalak Az ajtót becsuktad De itt maradt a szerelmünk Ha jön a magány Miért nem lehet úgy Hogy csak szeretünk Aztán még jobban Aztán eléghetünk Aztán meghalunk - és nem jön a magány?!
Submitted by Immortal — Feb 09, 2026
Én, én vagyok az egyetlen Akivel ha beszéltem Mindig õszinte volt És reggel, ha megláttam a tükörben Ott volt, ha akartam, ha nem Szembejött az életem Nézd, az az árnyék, hogyha nem is nézel rá Veled él mindig, nélküle soha nem léphetsz tovább (Nem is léphetsz rajta át, sosem léphetsz át) Sok gyõzelem és sok kudarc Amivel ha van erõd, mégis Tovább léphetsz, tovább élhetsz majd Ezer év... talán elég... Nehéz, hisz minden bizonytalan És velem együtt oly sokan Keressük, hol a kiút Nézd, álmodni sem merünk már Valaki elõl futottál A szíved vadul kalapál Nézd, az az árnyék, hogyha nem is nézel rá Veled él mindig, nélküle soha nem léphetsz tovább (Nem is léphetsz rajta át, sosem léphetsz át) Sok gyõzelem és sok kudarc Amivel ha van erõd, mégis Tovább léphetsz, tovább élhetsz majd Körberajzolt árnyékképem Szomorúan néz rám a falról Együtt megyünk végig az úton már (Nem is léphetsz rajta át, sosem léphetsz át) Sok gyõzelem és sok kudarc Amivel ha van erõd, mégis Tovább léphetsz, tovább élhetsz majd Körberajzolt árnyékképem Szomorúan néz rám a falról Együtt megyünk végig az úton már Sok gyõzelem és sok kudarc Amivel ha van erõd, mégis Tovább léphetsz, tovább élhetsz majd Körberajzolt árnyékképem Szomorúan néz rám a falról Együtt megyünk végig az úton már Talán... az elég talán...
Submitted by Immortal — Feb 09, 2026
Egy régi presszó asztalához Beszéltük meg a randevút Lehet, hogy itt ahol kezdõdött Lehet, itt zárul le a múlt Haraggal a szívünkben jöttünk Feledve mindent, ami szép Nem fontos mit gondol a másik Jaj, de meg fogjuk bánni még! Feléd nyújtom a kezem Már itt vagy énvelem Ahogy hozzám szólsz Ahogy hozzám érsz. Szeretem A harcnak lassan-lassan vége Mindketten fáradtak vagyunk Már tudjuk, mit nem kellett volna Hibázni, mindkét oldalon Legyen hát újra minden úgy, mint rég Ne adjuk fel könnyen egymás szerelmét!
Submitted by Immortal — Feb 09, 2026
Sokszor megálmodtam Kezemben mikrofon Mindenki tapsol nekem, én elõl vagyok És boldogan dalolok Szenvedélytõl égtem Nem volt más kiút A vágyaimtól nem láttam Hol a szakadék, és hol az út A sok jó tanár, a sok segítõ Majd' belehaltunk már Ha ti nem vagytok, ha ti nem bíztok Réges-rég vége már Megtaláltam a régi álmom itt - Gyere énekelj! Neked írtam a sok dalt, tiéd, hát vidd! - Oh oh oh, oh oh oh... Megtaláltam a régi álmom itt - Gyere énekelj! Neked írtam a sok dalt, tiéd, hát vidd! - Oh oh oh, oh oh oh... Tiszta esõ mossa Fáradt arcomat Már nem kell a harc, békét akar A múlt a szívembe mar A lista igen hosszú Volt adok-kapok Nincs veszteség, és nincs gyõzelem Békét akarok! A sok jó tanár, a sok segítõ Majd' belehaltunk már Ha ti nem vagytok, ha ti nem bíztok Réges-rég vége már Megtaláltam a régi álmom itt - Gyere énekelj! Neked írtam a sok dalt, tiéd, hát vidd! - Oh oh oh, oh oh oh... Megtaláltam a régi álmom itt - Gyere énekelj! Neked írtam a sok dalt, tiéd, hát vidd! - Oh oh oh, oh oh oh... Megtaláltam a régi álmom itt - Gyere énekelj! Neked írtam a sok dalt, tiéd, hát vidd! - Oh oh oh, oh oh oh... Megtaláltam a régi álmom itt - Gyere énekelj! Neked írtam a sok dalt, tiéd, hát vidd! - Oh oh oh, oh oh oh... Megtaláltam a régi álmom itt - Gyere énekelj! Neked írtam a sok dalt, tiéd, hát vidd! - Oh oh oh, oh oh oh... Megtaláltam a régi álmom itt - Gyere énekelj! Neked írtam a sok dalt, tiéd, hát vidd! - Oh oh oh, oh oh oh...
Submitted by Immortal — Feb 09, 2026
Jó lenne tudni Látni a holnapot Tudni, hogyan lesz Amit még nem tudok Látni elõre Úgy ezer évre tán Álmodni együtt Vágyni szép holnap után Kevesen értik, hogy mi a feladatunk Csak a mának élnek És nem hallják a szívünk üzenetét: Hogy egymást kell szeretni! Jó, ez más Ez más, ez más Ez egy másik holnap már És csak terád vár Ez más Álmodni napfényt Álmodni kék eget Álmodni téged Ahogy épp engem szeretsz Álmodni mindent Álmodni mindenkinek Álmodni együtt Álmodni amíg lehet És eljön a hajnal És eljön az éj És a föld az éggel Épp összeér És eljön a mérték A mindent tudó És megbocsát majd mindent Õ annyira jó
Submitted by Immortal — Feb 09, 2026
Engedd el a lelked A tested követ majd Nem lesz több félelem A szíved virágot hajt Szerelem virágot Közös boldogságra Félelem nélküli Elképzelt világra Te teremtheted meg Én pedig tebenned Nem vagyunk mi mások Csak álmodozó szentek Kit ha por belep is Nem véti az utat Kit ha besároznak Tiszta marad Szerelem virága Hogy imádlak téged Ha meg kell halni egyszer Hát haljak meg érted.' Szerelem virága Ha élni kell, hát éljek De csak melletted, veled - Így legyen! Ha éjjel hívsz, én jövök Ha nappal hívsz, jövök Bíznod kell, hisz vagyok És benned és örök Nem mondhatok többet Kár is lenne érte Csak elrontanám mindazt Ami szép
Submitted by Immortal — Feb 09, 2026