Edda Művek 2.

Karodon vittél évekig Akaratod rabja voltam A vágyak bennem egyre nőttek Elfelejtem, hogy kölyköd voltam Hiába hívnál megtört szívvel Elnyeltek a sűrű városok A tűzfalakra írtam éjjel: "Engem ne várjatok!" Kölyköd voltam, véredből lettem Kölyköd voltam, nem értettél engem Emléked mégis fogva tart, el nem enged Rossz hold kelt föl, mikor a kölyköd lettem Rossz hold kelt föl A régi dolgok sorra elvonultak Percről percre messzebb jutok Terheim hegyekké nőttek Áttörni rajtuk nem tudok Szárnyaira vett a vágy És nem mondhatok neked mást: "A reményt soha fel ne add!" Megveted még hideg ágyamat Megveted még hideg ágyamat, óhóh Kölyköd voltam, véredből lettem Kölyköd voltam, nem értettél engem Emléked mégis fogva tart, el nem enged Rossz hold kelt föl, mikor a kölyköd lettem Rossz hold kelt föl A régi dolgok sorra elvonultak Percről percre messzebb jutok Terheim hegyekké nőttek Áttörni rajtuk nem tudok De szárnyaira vett a vágy És nem mondhatok neked mást: "A reményt soha fel ne add!" Megveted még hideg ágyamat Megveted még hideg ágyamat, óhóh Kölyköd voltam, véredből lettem Kölyköd voltam, nem értettél engem Emléked mégis fogva tart, el nem enged Rossz hold kelt föl, mikor a kölyköd lettem Rossz hold kelt föl Rossz hold kelt föl, mikor a kölyköd lettem Rossz hold kelt föl, mikor a kölyköd lettem Rossz hold kelt föl

Submitted by Corpse Defiler — Feb 09, 2026

Ment a hűtlen nehéz fejjel Visszamenne, de ő már nem kell Érzi, hálátlan lett sorsa Keserű könnye arcát mossa Arra gondol, őt ki szerette Ha szerette, el mért engedte? Vissza nem jön többé soha Bárcsak békén hagyták volna Minden hajnal övé marad Látja szállni a madarakat Hosszú, hosszú ideje vár Nem számolja a napokat már De amíg él, el nem felejti Hogy a múltat ki nem tépheti szívéből De amíg él, el nem felejti Hogy a múltat ki nem tépheti szívéből Megállt egyszer, visszanézett Nézte, nézte a messzeséget Sárga lámpák jelzik útját Otthon hagyta minden múltját Ment a hűtlen nehéz fejjel Tudja jól, hogy ő már nem kell "Ég veletek!" Mást nem mondott Szeme túlragyogott minden csillagot Minden hajnal övé marad Látja szállni a madarakat Hosszú, hosszú ideje vár Nem számolja a napokat már De amíg él, el nem felejti Hogy a múltat ki nem tépheti szívéből De amíg él, el nem felejti Hogy a múltat ki nem tépheti szívéből Minden hajnal övé marad Látja szállni a madarakat Hosszú, hosszú ideje vár Nem számolja a napokat már Amíg él, el nem felejti Hogy a múltat ki nem tépheti szívéből De amíg él, el nem felejti Hogy a múltat ki nem tépheti szívéből

Submitted by Corpse Defiler — Feb 09, 2026

Süllyedő utakon összedőlt házak A kidobott tükrök valakire várnak Hűvös éjjeleken, ha eltompulnak a fények A házak fölött száll, kínoz egy ének Olcsó cigid, szívod és fújod Önmagad egyre, egyre nehezebben húzod Fejed lehajtanád, padra vagy földre De lesnek rád fák mögé rejtőzve Veletek nőttem fel, házak, városok Fáradt villamosok, kőhidak Hűvös éjjeleken, ha eltompulnak a fények Vadítja lelkem, kínoz egy ének Mondd el, mit szeretnél Te kicsi, te nagy, csúnya, és szép Vagy régen elveszett, amire vágysz És kínoz egy ének, akárhol jársz Vasúti várótermek, pénznyelő automaták Zsúfolt vonatok, részeg katonák Hűvös éjjeleken, ha eltompulnak a fények A házak fölött száll, kínoz egy ének Éjszaka van, a hold a földre ásít A falak mögött az altató még kábít Autók rohannak, keletnek és délnek Minden utcán kísért egy ének Veletek nőttem fel, házak, városok Fáradt villamosok, kőhidak Hűvös éjjeleken, ha eltompulnak a fények Vadítja lelkem, kínoz egy ének Mondd el, mit szeretnél Te kicsi, te nagy, csúnya, és szép Vagy régen elveszett, amire vágysz És kínoz egy ének, akárhol jársz Vagy régen elveszett, amire vágysz És kínoz egy ének, akárhol jársz

Submitted by Corpse Defiler — Feb 09, 2026

Élt egy fiú egymagában, a fény szívében, a csendnek élt Nálad nem volt jobb, se rosszabb, de érte jött egy nap a fény E naptól kezdett félni, fájó érzés tört reá Elragadta, egyre feljebb vitte õt a kék sugár A késõ õszi fényben feltûnik a vén világ Látta ott fenn a viaszszívû emberek hatalmas táborát Mért mész tovább, nagy a világ, nem elég, amit látsz Mért mész tovább, nem tudod mi vár, hová visz a kék sugár Körbezárta, húzta magával a fény Látta, amire vágyott, amitõl félt De egyre feljebb vitte õt a kék sugár Zuhanó sorsok, életek, mi vár rád és rám Zuhanó sorsok, életek, hova hajszol a remény A dolgok árát megfizetted, de ez még nem elég Csak egy medve szerelem, elveszett testedben lehet elég Vadul tör rád, meg nem öl, de emlékeztet míg élsz Látott vágyakozót és gyûlölködõt Kibontott hajú nõket, forrón ölelkezõt És kiket hajt vad kényszer, pénz és ékszer mások után Azt ki mindig vár, segítsd õket kék sugár

Submitted by Corpse Defiler — Feb 09, 2026

Zúg a szél, a keselyű még él Magasból les rád, csak azért, hogy félj De ha eljön az éj és zúgni kezd a szél Akkor fogod tudni, a keselyű még él Ma éjjel is felszáll a fekete fantomgép Fölötted kering, csak azért, hogy félj Mindent elvesz, amit az éj adott neked Bárhová is mennél, a félelem ott lesz veled A félelem ott lesz veled Minden nap, minden napnak hajnalán Eltűnik a fantom; te azt hiszed, már nem él De ha eljön az éj, és zúgni kezd a szél Akkor fogod tudni a keselyű még él, még él, még él Ma éjjel is felszáll a fekete fantomgép Fölötted kering, csak azért, hogy félj Mindent elvesz, amit az éj adott neked Bárhová is mennél, a félelem ott lesz veled A félelem ott lesz veled Minden nap, minden napnak hajnalán Eltűnik a fantom; te azt hiszed, már nem él De ha eljön az éj, és zúgni kezd a szél Akkor fogod tudni a keselyű még él, még él, még él Nem akarok félni! Nem kell keselyű! Nem kell! Nem kell! Nem kell! Nem kell fantomgép! Nem kell! Nem akarok félni! Nem kell! Nem kell keselyű! Nem kell! Nem kell! Nem kell! Ááá!

Submitted by Corpse Defiler — Feb 09, 2026

Egy napon szóltak, parancsot hoztak: "Menj a toronyba fel!" Kezedbe fegyvert, vasfegyvert adtak Egy napon ezt kaptad Kezedben fegyver, lábadon csizma Nem így volt álmaidba' Fegyvered fogtad, válladra dobtad És mentél a toronyba fel Őrzöd a semmit, nem tudod Mennyit vársz ott fent Hónapok múltak, emberek hulltak De nem jött senki sem Mehettél volna, szökhettél volna De a torony magába zárt Az évek teltek, elfelejtettek Éveid a toronyba vesztek Még csendes a támaszpont neked Őrzöd a semmit, nem tudod mennyit Vársz ott fent Még csendes a fából épült vár Valaki mindig őrzi a semmit Valamire vár Heyeah yeah Őrzöd a semmit, nem tudod Mennyit vársz ott fent Hónapok múltak, emberek hulltak De nem jött senki sem Mehettél volna, szökhettél volna De a torony magába zárt Az évek teltek, elfelejtettek Éveid a toronyba vesztek Még csendes a támaszpont neked Őrzöd a semmit, nem tudod mennyit Vársz ott fent Még csendes a fából épült vár Valaki mindig őrzi a semmit Valamire vár Még csendes a támaszpont neked Őrzöd a semmit, nem tudod mennyit Vársz ott fent Még csendes a fából épült vár Valaki mindig őrzi a semmit Valamire vár

Submitted by Corpse Defiler — Feb 09, 2026

Tudom jól, hogy fegyverszóra várnak Szivart szívó szeszszagú fejek Tudom jól, hogy teljesülhet vágyuk És én akkor ellenük megyek Tudom jól, hogy megszakadhat álmom A hajnal tüzet hozhat rám Tudom jól, hogy elveszítlek téged És elveszhetek én is talán Félek, hogy eljön a nap Gazdagra, szegényre Soványra, kövérre A vérnek éjszakája Félek, hogy eljön a nap Gazdagra, szegényre Soványra, kövérre Jóra és gonoszra És minden bolondra Félek, hogy eljön a nap Eljön a nap Eljön a vérnek Eljön a vérnek éjszakája Eljön a vérnek éjszakája

Submitted by Corpse Defiler — Feb 09, 2026

Tízezerszer utazol Az éjszaka gyermeke lettél Minden napnak hajnalán A felkelő nap úton talált Az út egyszer véget ér Siet a szél a néma völgy felé A távolban ott messze keleten A nap még áttör minden éjjelen Az eső esik a város parkjaira Átázott hajjal mész a sötét kapuk előtt Élményed még nem volt senkivel Álmod nyugodt, nem ráz senki fel Az út egyszer véget ér (véget ér, véget ér, véget ér, véget ér) Siet a szél a néma völgy felé A távolban ott messze keleten (keleten, keleten, keleten, keleten) A nap még áttör minden éjjelen Minden éjjelen (éjjelen, éjjelen, éjjelen) Minden éjjelen (éjjelen, éjjelen, éjjelen)

Submitted by Corpse Defiler — Feb 09, 2026