Nyárutó

Megöltek egy legényt Sárgaréz lószerszámért, Belévetették a Tiszába Jó nyergéért, piros pej lováért. Tisza be nem vette, Partjára vetette, Arra jár egy szegény halász, Megsajnálta, hajójába vette. Hajójába tette, A hazájába vitte. Hazájába, hazájába Ki is teríté a zöld mezőre, Arra jő az apja, Költi, de nem hallja: Kelj fel, fiam, édes fiam, Jer velem, induljunk, menjünk haza! Nem jöhet Ő már többé haza, Nem láthatom soha, szalmaszín haja, göndör haja A vállára vagyon fagyva. Nem jöhet Ő már többé haza, Nem láthatom soha, szalmaszín haja, göndör haja A vállára vagyon fagyva. Arra jő a párja, Költi, meg is hallja, Kelj fel, kelj fel, én szerelmem, Jer velem, induljunk, menjünk haza! -Meggyászolsz-e rózsám, Egy-két-három esztendeig? -Meggyászollak, én szerelmem, Háromszor kilenc esztendeig! Hallok még rólad, Édes rózsám, énekek szaván, Dal születik, megőrzi majd sorsomat, Örök pártában hagyott leány. Hallok még rólad, Édes rózsám, énekek szaván, Dal születik, megőrzi majd sorsomat, Örök pártában hagyott leány. Hallasz még rólam, édes rózsám, Hajnali szél szaván, Úgy szerettelek, mint az fényes napot, És te emlékezni fogsz reám. Hallasz még rólam, édes rózsám, Hajnali szél szaván, Úgy szerettelek, mint az fényes napot, És te emlékezni fogsz reám.

Submitted by Corpse Grinder — Apr 26, 2025

Nyáridő vagyon, csillagom, táncol éjjel a holdvilág lenyugvó napon, hollószárnyakon jő tizenhárom madár tizenhárom madár dézsmálja az király fényes kertjét tizenhárom madár hordja el aranyalmafa gyümölcsét. Királynak vala három szép fia, esküvel megfogadják, őrzi majd maga, apja birtoka, elriasztják tolvaját, két idősebbik rögtön elbukik, ifjú királyfi marad csak, „jő az álom, de megtalálom, és megnyesem éji szárnyakat.” Szállj le, szállj le, gyönge kismadárka, Szánj meg, bánj meg, gyönge kismadárka. Szabad égi világ, immár búcsúzom, hideg éjjel fog ma el, hollógúnyám levetettem, keserű sorsomat érem, keserű rabság részem vele élem immár életemet, szeme csillagfényt ragyog köpenye napfény, haja arany éke fénylő nap, fényes hold, fényes Nap, fényes Hold. Két nagyobb fiú, büszke és hiú terveket sző titokban, elfelejtik, és elveszejtik az ifjú királyfit a vadonban. Tündéréneke ott van ővele, óvja kedves életét, hollószárnyakon megtalálhatom, hallja testvéreim énekét. Szánj meg, bánj meg, fordulj hozzám, ölelj meg Szánj meg, bánj meg, fordulj hozzám, csókolj meg. Szabad égi világ, immár búcsúzom, szerelemre leltem én, hollógúnyám levetettem, e világnak tágas egén nem szállok soha már én vele élem immár életemet, szeme csillagfényt ragyog köpenye napfény, haja arany éke fénylő nap, fényes hold, fényes Nap, fényes Hold.

Submitted by Lake of Tears — Apr 26, 2025

Gaz fertelmeknek kútfője, Elfogattál, megmérettél Pálcát tört bírád feletted, Törvény által hogy ítéltettél, Bűnöd-vétked nem vallottad, Régi hitben tévelygésed, Verdiktet színre nem vallottad, Valld meg, bánd meg istentelenséged! Nagyméltóságú uraknak Szálka levék körme között, Nem szánom, nincsen bűnöm, Sem ember, sem Isten előtt, Vádoltak, kínpadra vontak, Csontom törték, vérem vették, Emberségemben gyaláztak, Könnyem, kínomat csak nevették. Üldözöttek, Égnek népe, gyertek hát Táltosoknak kérem irgalmas álmát, Nevem veszni ne hagyjátok, regében, és énekben Jó hitünkért, íme, itt megégettem. Szólítom a Földnek mélyét, rengjen hát, Szólítom a Víznek anyját, zúgjon hát, Nyári szél bősz orkánt hozzon, Nap haragja perzseljen, Tüzet Atyja égő lánggal égessen! Vérbe fúlt hajdan szép hangom, Nem szól véle rege, sem ének, Nem hoz enyhet nagybetegnek, Senki fia-gyermekének, Földet seprő hajkoronámat Bőrig vágták, földre dobták, Alkut még így sem kötöttem, Hazug ítéletem így hát meghozták Üldözöttek, Égnek népe, gyertek hát Táltosoknak kérem irgalmas álmát, Nevem veszni ne hagyjátok, regében, és énekben Jó hitünkért, íme, itt megégettem. Szólítom a Földnek mélyét, rengjen hát, Szólítom a Víznek anyját, zúgjon hát, Nyári szél bősz orkánt hozzon, Nap haragja perzseljen, Tüzet Atyja égő lánggal égessen!

Így tért Atyáihoz az utolsó pogány besenyő Száz csatában győztes, népet új hazába vezető Szabad róna gyermeke, nem lázad többé, nyugton immár, Kopjafák helyett templomok állanak már, És a besenyők népe otthonra talál. Ne aludj el, két szememnek szép világa, Mert elindult ez földnek, ez égnek nagy királya, Sereggel jő, háta mögött kard és kereszt, Új hitre térít, Napunkhoz többé már nem ereszt. Pusztákon széllel szárnyaló, büszke sasok népe, Határok őre, az magyar földnek ékessége, Nem áldoz többé, nem imád többé Égi atyát, Kötve a szárnya, nem hallja már az Ősök dalát. Szó mit sem ér, győzelmet már fegyver nem hozhat, Fel kell hát venni jó népünknek az rabláncokat. Kereszténnyé, és alávetetté kell itt lennünk, Vagy hontalan, bús földönfutóként menekülnünk. Földi vezérünk, Vadkan apánk, besenyők csillaga, Állj ki és szólítsd lovas töményt az háborúba, Vagy nyugvást adjál, kereszt jelét maga is vedd fel, hogy Mi légyen a sorsunk, jó vezérünk, most döntened kell Sem kereszttel, de Istenünkkel, Viharral éneklő Őseinkkel, Vélük leszek, még nem tagadok, Égi Atyánk hitén maradok, Veres az ég tovafelé. Teremtőnk mosolyog errefelé, Lovamnak hátán temessetek, Testemen sírdombot emeljetek. Így tért Atyáihoz az utolsó pogány besenyő Száz csatában győztes, új hazába vezető Szabad róna gyermeke, nem lázad többé, nyugton immár, Kopjafák helyett templomok állanak már, Végül Tonuzoba népe otthonra talál Így tért Atyáihoz az utolsó pogány besenyő Száz csatában győztes, új hazába vezető Szabad róna gyermeke, nem lázad többé, nyugton immár, Kopjafák helyett templomok állanak már, Végül Tonuzoba népe otthonra talál…

Submitted by Celtic Frost — Apr 26, 2025

Fellegbe öltözött napom, kihunyóban van csillagom, Kelljen tetőled elválnom, kedvemre termett virágom Ha kedvemre is termettél, mégis bánatot szereztél, Mégis bánatot neveltél, mikor engem elfeledtél. Verd meg, Isten azt a szívet, aki kettőt, hármat szeret Egyet ölel, egyet nevet, ahányat lát, annyit szeret, Mer' én csak egyet szeretek, mégis de sokat szenvedek, Senki társa, senki átka többet szívemből nem leszek! Olyan árva nincsen, mint én, az ég alatt, a föld színén Magam vagyok, árva vagyok, hordozom a búbánatot, Magam járom a világot, mer' énnálam szebbre vágyott, Szebbre vágyott, de nem kapott, még olyat se, mint én vagyok. Azt gondoltam, amíg élek, soha bánatot nem élek, Véled abba' csalatkoztam, bánatos napokra jutottam, De már annak vége lészen, volt is benne elég részem, De már annak vége vagyok, szél vigye a búbánatom! Én megmondtam, hogy engemet ne szeress, Mer' énnékem csak a két karom szeret, Szeress olyat, kinek lova, szekere, Hogy megöljön a búbánat mellette! Szeress olyat, kinek lova, szekere, Hogy megöljön a búbánat mellette! Házunk előtt mentek el a huszárok, Édesanyám, én is közéjük állok, Én leszek az első századvezető, Nem a világ az a három esztendő. Én leszek az első századvezető, Nem a világ az a három esztendő. Nincsen kedvem, mer' elvitte a fecske, Kerek erdő közepébe letette Fecskemadár, hozd vissza a kedvemet, Kedvem után a régi szeretőmet! Fecskemadár, hozd vissza a kedvemet, Kedvem után a régi szeretőmet! Felragyog majd az én napom, fennen ragyog a csillagom, Hogy kellett tőled elválnom, szebbet, s jobbat is találnom, Szerettelek téged nagyon, de már annak vége vagyon, Vajon mért van annak vége: te sem vagy a világ szépe Én megmondtam, hogy engemet ne szeress, Mer' énnékem csak a két karom szeret, Szeress olyat, kinek lova, szekere, Hogy megöljön a búbánat mellette! Szeress olyat, kinek lova, szekere, Hogy megöljön a búbánat mellette! Házunk előtt mentek el a huszárok, Édesanyám, én is közéjük állok, Én leszek az első századvezető, Nem a világ az a három esztendő. Én leszek az első századvezető, Nem a világ az a három esztendő.

Submitted by Infernal Flame — Apr 26, 2025

Három nap jött fel az égre, három baljóslatú jel, Nehéz időknek nagy vitézi ragyogtak, lám, e földön fel, Lándzsa, kard, és kopjatörés volt jó vitézlő oskola, Karddal védték így a békét, mezei legény, és katona Kevés oly vitéz termett a világra, mint Thury György, Hálával emlegette a pogánytól elgyötört föld, Két bősz sas közt, egyik sem jobb, szenvedett a nemzetünk, Híres vitéz, végváraink csillaga volt Ő nekünk. "Zöldítsétek egek hamar az erdőket, Hogy próbálhassuk már nyugodt fegyverünket! " Szabad ország, vérrel vett béke, Utódainknak öröksége, Ezért küzdünk, ennek élünk, Pusztul, romlik nemzedékünk, Áldozatunk nem hiába, Fény derül majd a hazára- Beste pogánynak soha barátja nem voltam, nem leszek, Rongyos vitéz jómagam is, de mégis győzelmet veszek Rajta legények, zsoldunk fogytán, csapjunk rájuk igazán Víg örömmel, fegyverünkkel, forgolódjunk szaporán Zöldüljön fel föld és erdő, adjon az ég most szép nyarat, Hadd forogjon hadi szerszámunk, ritkítsuk a pogányokat, Kontyos fejjel díszítjük fel végváraink kapuját, Hadd lássa meg, hadd tudja meg, eddig jöttél, ne tovább. Szabad ország, vérrel vett béke, Utódainknak öröksége, Ezért küzdünk, ennek élünk, Pusztul, romlik nemzedékünk, Áldozatunk nem hiába, Fény derül majd a hazára. "Zöldítsétek egek hamar az erdőket, Hogy próbálhassuk már nyugodt fegyverünket! Ellenségeinkkel egyszer hogy kikeljünk, Török pogányokkal vígan megütközzünk." Szabad ország, vérrel vett béke, Utódainknak öröksége, Ezért küzdünk, ennek élünk, Pusztul, romlik nemzedékünk, Áldozatunk nem hiába, Fény derül majd a hazára. Szabad ország, vérrel vett béke, Utódainknak öröksége, Ezért küzdünk, ennek élünk, Pusztul, romlik nemzedékünk, Áldozatunk nem hiába, Fény derül majd a hazára.

Submitted by johnmansley — Apr 26, 2025

This track is instrumental.

Is this song not instrumental?

Fehérvár erődjében búsul Hamza bég, Az töröknek híres bajnoka Délről jő a portya, sereget pusztítja, Minden módon őket zargatja. Fel, Palotára, indulj, jó kémem Járd meg az utat gyorsan, serényen Ne lásson téged meg senki, se földön, se égen, Hitetlen Thury Györgynek vinni a mérgem. Lásd meg, jó uram, hogy az kutya pogány Mit eszelt ki orvul ellened, Álomport küld vélem, és maga is haddal jő, Aljas fortéllyal megbírni veled. Ím, egyet se félj, én hű, vitéz szolgám, Megbúsul most a hitvány Hamza bég, Hadd jöjjön a török, te csak indulj, jelentsed, Mérget adtál itt mindegyikünknek. Indulj, vezér, vihar van velünk Indulj, vezér, vezesd fegyverünk, Rabló pogány egy sem juthat élve majd haza Indulj, vezér, vihar van velünk, Indulj, vezér, vezesd fegyverünk, Karddal dől el, nem méreggel köztünk a csata. Hidd el, sem nem jussod, sem örökséged ez ország, Békében nem élhetsz, vár reád örök háborúság Zendül majd a nép, és fölkel a sírból is ellened Hódítás jogán nem nyerhetsz semmit, el kell is veszned. Néma várnak árkába semmiképp se száll, Megtorpan, vesztegel a pogány had, Lopva, úgy ahogy jöttek, mind gyáván hazatérnek, Palota kapitányától annyira tartanak Fehérvár erődjében dühöng Hamza bég, Jó Thury Györgynek látva üzenetét, „Hallottam, itt jártál, de látod, magam annyit ittam, Harmadnapra sem jól voltam belé”. Indulj, vezér, vihar van velünk Indulj, vezér, vezesd fegyverünk, Rabló pogány egy sem juthat élve majd haza Indulj, vezér, vihar van velünk, Indulj, vezér, vezesd fegyverünk, Karddal dől el, nem méreggel köztünk a csata.

Submitted by Iron_Wraith — Apr 26, 2025

Az uramnak ördög bújt a bocskorába, Három hete hogy iszik a korcsmába’, Haza-haza jövöget, engem jól megvereget, Komámasszony, Haza-haza jövöget, engem jól megvereget, Komámasszony. Komámasszony, meg ne mondja az uramnak, Hogy eladtam a zabomat a bírónak, Ha megtudja, jól megver, jóllesz nékem jó regvel, Komámasszony, Ha megtudja, jól megver, jóllesz nékem jó regvel, Komámasszony Komámasszony, meg ne mondja az uramnak, Hogy eladtam a kakasom a tyúkásznak! Majd azt mondom nékije, hogy a róka elvitte, Komámasszony, Majd azt mondom nékije, hogy a róka elvitte, Komámasszony Komámasszony, szaladjunk le a pincébe, Üljünk fel a boroshordó tetejére, Fúrjuk ki az oldalát, mind igyuk a bor javát, Komámasszony, Fúrjuk ki az oldalát, csapjunk mi egy figurát, Komámasszony. Ki a szőlőt megkapálta, jó bor van a poharába, Ki a szőlőt nem kapálta, folyik is érte a nyála, Ej, haj, igyunk hát reája úgy is elnyel a sír szája, Ott lesz megfáradt testünknek pintes hordó nyugovása. Ki a borát meg nem issza, nincs annak mennybe jussa, Ki a borát mind megissza, Szent Péter szószólója. Ej, haj, igyunk hát reája, úgyis elnyel a sír szája, Ott lesz megfáradt testünknek pintes hordó nyugvása. Ej, haj, igyunk hát reája, úgyis elnyel a sír szája, Ott lesz megfáradt testünknek pintes hordó nyugvása. Ki a szőlőt megkapálta, jó bor van a poharába, Ki a szőlőt nem kapálta, folyik is érte a nyála, Ej, haj, igyunk hát reája úgy is elnyel a sír szája, Ott lesz megfáradt testünknek pintes hordó nyugovása. Ki a borát meg nem issza, nincs annak mennybe jussa, Ki a borát mind megissza, Szent Péter szószólója. Ej, haj, igyunk hát reája, úgyis elnyel a sír szája, Ott lesz megfáradt testünknek pintes hordó nyugvása. Ej, haj, igyunk hát reája, úgyis elnyel a sír szája, Ott lesz megfáradt testünknek pintes hordó nyugvása.

Submitted by NecroLord — Apr 26, 2025

Áldja meg az Isten azt az édesanyát, Ki katonának neveli fel a fiát, Húsz évig tartja világ pompájára, Húsz év után adja fekete gyászra, Szólnak ott az ágyúk, pengnek a kardok, Szülőföldem, immár elbúcsúzok, Éltem áldozom császár háborújáért, Véremet kiontom az idegen nemzetért. Hogy a nagy Isten nem könyörül, Vitézek közül egy sem menekül, Áss, pajtás sírt az én kardhegyemmel, Takard le a két szemem a szemfedővel, Áldja meg az Isten azt az édesanyát, Ki katonának neveli fel a fiát, Húsz évig tartja világ pompájára, Húsz év után adja fekete gyászra, Viszik az magyar fiúkat a háborúba, Keservesen sírhat minden édesanya, Haza sem tér majd mindünk, ha hazatérünk, Bosszúálló Isten, állj bosszút értünk. Viszik az magyar fiúkat a háborúba, Keservesen sírhat minden édesanya, Haza sem tér majd mindünk, ha hazatérünk, Bosszúálló Isten, állj bosszút értünk. Börtönül borul ránk a nagy vadon, Takarónk nyomor, nem az irgalom, Az égre kiált fel minden csepp vérünk, Bosszúálló Isten, állj bosszút értünk! Nézz ki, rózsám, a te ablakodon, Most visznek ki engem a faluból. Vess utána utoljára egy pillantást, Többet úgysem látjuk soha egymást. Viszik az magyar fiúkat a háborúba, Keservesen sírhat minden édesanya, Haza sem tér majd mindünk, ha hazatérünk, Bosszúálló Isten, állj bosszút értünk. Viszik az magyar fiúkat a háborúba, Keservesen sírhat minden édesanya, Haza sem tér majd mindünk, ha hazatérünk, Bosszúálló Isten, állj bosszút értünk.

Submitted by Immortal — Apr 26, 2025

This track is instrumental.

Is this song not instrumental?