Fergeteg

This track is instrumental.

Is this song not instrumental?

Védj meg láng, Erdő mélye rejt el. Nem vezet út, nehogy Így érjen el a végzet. Nézz hát rám! Bánat nem felejt el. Szép Daliám Hol lellek hát meg Téged? Elmúlt tán Minden mi dalban éled, Éj viharán Elvesztem végleg lépted. Bújtass, Láng! Bánat kínja éget. Szép Daliám Hol lellek hát meg Téged? Védj meg Fény a gonoszoktól! Álmaimban izzó máglya. Dallamod él, bút messze űz, Sose érjen véget az ének! Anyám, anyám, édes jó Anyám, Te voltál az én szerető dajkám. Születésem napján, jaj de nagyon örültél, Katonának mégis felneveltél. Világ, világ, idegen, nagy világ, Eső nélkül nem nyílik a virág, Rózsám szíve meghasad a magánytól, Búcsú nélkül vágtattam el a Babámtól. Járom az utat, Az ismeretlen előttem, Szép vitézemet Kutatja szárnyaló énekem. Az én szívem mindig ilyen marad Őszinte, hűséges, szerelmes és szabad. Ültünk zsongó tavaszkor Nagy tölgy tövében, Énekeltünk selymes fűben, Madárka szívében. Néztük a Napot, És lelkünk megtelt vele, Merítettünk kék vízből, Hol csorog hegynek ere. Vén világból hajt csak egyre Fáklyafény táncol nevetve. Naplemente égre festve, Otthont mutat a fény. Gonosz átok vére verje, Köd, ború elűzve messze, Nóta szárnyra, harc feledve, Otthont mutat a fény. Védj meg Fény

Submitted by Morgoth — Apr 26, 2025

Hatalmas hegy az élet vizén, Kíváncsi vágy a szíved mélyén Merre száll a kimondott szó, Ami el nem mondható?! "Ha én elmegyek, Még a fák is sírnak Gyenge ágairól Levelek hullanak. Hulljatok le velem, Rejtsetek el engem! Mer' az én Édesem mást szeret, Nem engem!"

Submitted by Morgoth — Apr 26, 2025

Összetört álmok tükrében Pergette vissza életét Nemesre-jóra született De kihívta gonosz végzetét. Halandó teste megtöretett, És évei száma véges, A legvitézebb volt egykoron, De ellensége is népes. Szeretteire gondolt vissza, Ráncos arcán könnyek Szélbe üvöltve "nagyok" nevét, Átok-imára görnyedt. A csaták legerősebbje A majdnem halhatatla Ereje elszállt, lejárt élete, Magára maradtan. Atyái csarnokába térve, Fájó teher az élet. Elmúlt minden mi éltette, Csak eleven kínja éget. Vitézsége megtöretett, És évei száma véges, Legvitézebb volt egykoron, Most csak halálimára képes. Imáim égnek, nem remélnek Vegyen magához kegyes halál. Vérezve égnek, szállnak, égnek, Hajnal elátkoz, ha rám talál. Minden, mi számított, elmúlt az életben, Tengernyi könny. Hidd el, semmi sem véletlen. Mentem, ha hívtak, harcoltam, nem kérdeztem, Maradt a vérző ima! Sebeztek százszor, nem sírtam, ha véreztem, Felkeltem újra, ha új hajnalt éreztem. Por és hamu, mi tűz volt a véremben, Szóljon a vérző ima!

Submitted by Nargaroth — Apr 26, 2025

Hidegen fújnak a szelek, Hidegen fújnak a szelek, Hidegen fújnak a szelek, Azok nem jót jelentenek! Hidegen fújnak a szelek, Azok nem jót jelentenek! Szabad ének, szabad madár, Szabad ének, szabad madár, Szabad ének, szabad madár, Jaj, de szép, ki szabadon jár! Szabad ének, szabad madár, Jaj, de szép, ki szabadon jár! Járnék én is, ha járhatnék, Járnék én is, ha járhatnék, Járnék én is, ha járhatnék, Ha magammal szabad lennék! Járnék én is, ha járhatnék, Ha magammal szabad lennék! Járnék én is, ha járhatnék, Ha magammal szabad lennék! Nem vagyok magammal szabad, Kezemen, lábamon lakat. Hidegen fújnak a szelek, Azok nem jót jelentenek! Hidegen fújnak a szelek, Azok nem jót jelentenek!

Submitted by Infernal Flame — Apr 26, 2025

Árva gólya áll magában Egy teleknek a lábjában, Felrepülne, messze szállna, Messze messze, Tengerekre, Csakhogy el van metszve szárnya. Várja, várja, mindig várja, Hogy kinő majd csonka szárnya S felrepül a magas égig, Hol a pálya Nincs elzárva S a szabadság honja kéklik.

Submitted by SerpentEve — Apr 26, 2025

Edward király, angol király Léptet fakó lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi tartomány. Van-e ott folyó és földje jó? Legelőin fű kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér? S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt' Mint akarom, s mint a barom, Melyet igába hajt? Felség! valóban koronád Legszebb gyémántja Velsz: Földet, folyót, legelni jót, Hegy-völgyet benne lelsz. S a nép, az istenadta nép Oly boldog rajta, Sire! Kunyhói mind hallgatva, mint Megannyi puszta sir. Edward király, angol király Léptet fakó lován: Körötte csend amerre ment, És néma tartomány. Montgomery a vár neve, Hol aznap este szállt; Montgomery, a vár ura, Vendégli a királyt. Vadat és halat, s mi jó falat Szem-szájnak ingere, Sürgő csoport, száz szolga hord, Hogy nézni is tereh; S mind, amiket e szép sziget Ételt-italt terem; S mind, ami bor pezsegve forr Túl messzi tengeren. Ti urak, ti urak! hát senkisem Koccint értem pohárt? Ti urak, ti urak!... ti velsz ebek! Ne éljen Eduárd? Vadat és halat, s mi az ég alatt Szem-szájnak kellemes, Azt látok én: de ördög itt Belül minden nemes. Ti urak, ti urak, hitvány ebek! Ne éljen Eduárd? Hol van, ki zengje tetteim - Elő egy velszi bárd!

Submitted by Sexy Gargoyle — Nov 12, 2025

Élet tört fel dalaikból, Lángolt szívükben a harag, Iszony csengett szavaikból, S testükből emeltek falat. Nézték gyermekek halálát, És csak sírtak tehetetlen. A Halál ölelte aráját, s Népük maradt temetetlen. "Élő smaragdot kér a Haragos Úr, Rám néz most minden, Családom gyászba borul. Egy éj, és elvégezve A csendet nézem, érzem Lelkem messze szabadon száll, Eggyé válok népem büszke őseivel S véremtől gyógyul a Föld." Az Ősök Ősének eljöttekkor Nem létezett még szó, Csak hit, amely halált kívánt: Szíveket faló. Két erő vívta örök harcát Téren innen és túl: Az egyik tanított és épített, A másik áldozott vadul. "Tollas Kígyó, mondd, hogy létezhetsz, Ha nem táplál a vér?!" "A bölcs tudás, s a béke A vérnél többet ér." "Márpedig én Füstölgő Tükör, Én voltam itt előbb, S tudásod már semmit sem ér Ha vérzel színem előtt." "Taníts, érlelj, kutasd az újat Békés-vértelen, Mert az Ötödik Napban jár a világ, S az időnk nem végtelen." "Épp' ezért kell gyilkolni, Ezért ember-szívet falok, Életben kell tartani Az Ötödik Napot. Letépett testrészekkel, Ürülékkel díszítem magam, Belekkel, zsigerekkel Fonom be lobogó hajam. Lenyúzott emberbőrbe öltözve Éltetem a Napot, Mert így őrizhetjük meg, Mit a teremtő ránk hagyott." "Elmegyek hát, de emlékezzetek: Visszatérek még! A Keleti Tengeren túlról jövök, S velem lesz az ég! Hagyjatok fel a gyilkolással, S teremtsetek jövőt, Az utat megmutattam, Most gyűjtsetek erőt!" S a távoli kéklő hegyek között, Magasan, tenger felett Tovább élt a nép, amely Áldozott és szívet evett. Tudásuk lassan elveszett, S a múlt ködébe merült, Véres templomaik árnya maradt csak, A többi sírba került.

Submitted by Pestilence — Apr 26, 2025

This track is instrumental.

Is this song not instrumental?