Áldás

This track is instrumental.

Is this song not instrumental?

Ülj le mellénk, ülj a tűzhöz, táltos szívű, jó öreg, beszéld el idők folyását, meséld el az életed. "A végtelen róna szívében volt az én szülőhazám, sólyom jötte jelezte sorsom, puszta felnevelő dajkám." Szólt a rege még nagy csatákról, napszállatra, tengernél, gyúlt a kolostor, égett város, patakokban folyt el a vér. "Bősz sasok tépték a húsunk, űzött hajszolt förgeteg, vérbe borult szép pusztaságunk, tűz nyelt régi életet." Elindultunk messzi nyugatra, harcos, gyermek, ősz öreg, Örökségünk volt - ez ország, kezdeni itt új életet. "Utolsó éj, reggel indul hadjáratra nagy sereg, vér jogán szerezni hegyeket, zöld legelőt, dús földeket." Amit ad az ég, én szívvel várom, új világ nem ér már el, sorsomat beteljesítettem, békével megyek el. Jó atyánk, ősz Álmos kérlek, jöjj velünk, ködlő hegyen át, zöld mezőn, kék ég alatt végleg leltünk új hazát.

Submitted by Celtic Frost — Apr 26, 2025

Parasztvezér, szava eleven láng, kereszteshadak, kapán, kaszán, hangjuk égre zeng, dühük égő, úrféle nem maradhat élő, éhes áradat, üszök és rom, dühből gyűlölet, mi fájdalom, vérpatak folyik, dögvész mulat, húszerez paraszt ha kaszára kap nem leszünk soha rabigán már, asszonyunk, fiunk, haza is vár, dolga van elég a hadaknak, zsarnokink míg nyakunkon maradnak. Vezesd néped, Jó Dózsa vezér, énekünk, hegyre völgybe elér, hallja meg az úr, hallja paraszt, Dózsa rongyosa, íme, hogy mulat. Székely Dózsa György, eleven láng, hangja, mint vihar, az éjszakán, tüzek gyúlanak, remeg a föld, rongyosok dühe mindent elsöpör, Dózsa, adj hitet, veled az ég, zsarnokink hadát te vered szét, szolga lesz szabad, halld igazát, állatokként nem élhetünk tovább. Ütik a rézdobot, hoznak véres kardot, Lovam nyereg alatt, magam fegyver alatt. Kard az oldalamon, a lovamon nyereg. Menni kell galambom, az Isten áldjon meg! Felettem kard fordul, piros vérem csordul, Sirass édesanyám, sirass kedves rózsám!

Submitted by Finntroll — Apr 26, 2025

Hússzor ezer kapás paraszt nyeli dühét, búját, éhét, hajtják védni, mit nem ismer, s nem látja bajai végét. Állj fel, állj ki, te hazád is, add a véred, add életed, győzz nyomorult fegyvereddel, éhkoppot tovább nyelheted. Vedd jutalmad, adó, korbács, gőgös szolgál játékszere, döglesz éhen, hulljon forgács, árokba kaparnak bele. Asszonyodat korcsok űzik, gyermeknek rongyos ruhája, vigaszod csak kaszapengés, és csontoknak muzsikája. Nehéz vasból, hideg fémből rozsdaverte trónszék épül, égő hússal, izzó vérrel, hű szolgáknak osztályrészül. Vezérük elkínzott testét, fogaikkal megszaggatták, mint farkasok, hozták vesztét, csontját trágyába kaparták. Vadvirág, azok a fák hogyha nem nyílnak tovább, keserves, puszta lesz a föld, könnyeket sír majd a világ, anyaföld, sudár fák, ha már nem várnak csodát, keserves puszta lesz az ég, megtisztító tűzben minden elég.

Submitted by Pestilence — Apr 26, 2025

Adott, és nevelt, kacagó, dús ártatlan világ, zengte énekét, Nap ragyogta színes hajnalát. Nyárról énekelt, fakadó, még sápatag virág, élte életét, fény színezte míves, szép szavát. Kósza szél felelt, elmesélte ősi szép regét, az égig érő fát, lombja közt Esthajnal csillagát, Éji ég alatt, az egy csillag lángja útra kél, gyúlatlan ragyog, és végül újra nyárba ér. Új életet hoz majd a Fény, Új életet, lángot, reményt, Világunk végül újra Nyárba ér, amikor a hajnal fénye az égig ér.

Submitted by Dahmers Fridge — Apr 26, 2025

Fenn nagy égen kerekedik egy fekete felhő, hej rege rejtem, rejtem, Út porából, zöld mezőben hajt ki cifra erdő, hej rege rejtem, rejtem, Abba nődögél egy kis fa, nap alatt egy évet, hej rege rejtem, rejtem, Lába szívós, törzse ékes, lombján csillag éled, hej rege rejtem, rejtem. Éji harmat öntözgeti, nyári szél ringatja, hej rege rejtem, rejtem, Ezüst holdfény öltözteti, napsugár fakasztja, hej rege rejtem, rejtem Égnek indul, nap felé tör, égi koronája, hej rege rejtem, rejtem, Három világ égi őre, tartja meg magába, hej rege rejtem, rejtem. Égi Bika láncát tépje, jég és hó olvadjon, Hej rege rejtem, rejtem, Szélvihar, tűz, sújtó villám köteléket szabjon, Hej rege rejtem, rejtem, Napot érje zengő tiszta éneke a földnek, Hej rege rejtem, rejtem, Míg a fák sudáran állnak, s égi korok jőnek, Hej rege rejtem, rejtem. Hej, bő, dúsan termő, három világnak fája Lombján csillag fénye, alvilág lábjában, törzsén a középső, Öregisten világa, Hej, bő, dúsan termő, világok világa.

Submitted by Dahmers Fridge — Apr 26, 2025

Föld, mi szült, Te vagy a fény, Te vagy a kezdet, véled éled új remény. Dal, mi vár, jele az égen, sötétből napra vált, büszke-épen. Fele zivatar, fele áldott napvilág. Nem feledi hamar maga lányát-fiát, fele menedék, fele ölelés: csillagok éke, mosolyodban ott az egész világ. Szülőhazám, Te vagy a sorsom, lángot adtál, igaz szót, álmot, otthont. Föld, mi szült, nekem a fény, veled a kezdet, gyermek mosolya, új remény. Fele zivatar, fele áldott napvilág. Nem feledi hamar maga lányát-fiát, fele menedék, fele ölelés: csillagok éke, én hazám, Te csak álmodj tovább. Kérlek, Uram-Istenem, könyörülj meg rajtunk, árva szülőhazánk ne kelljen elhagynunk! Adj még álmot, életet. Adj még álmot, életet.

Submitted by johnmansley — Apr 26, 2025

Kerek utca, kicsi ház, benne legény, mit csinálsz? Kerek utca, kicsi ház, benne leány, mit csinálsz? Csinosítom magamat, várom a galambomat. Csinosítom magamat, várom a galambomat. El az ajtóig, vissza, s a gyűrűmet add vissza. El az ajtóig, vissza, s a gyűrűmet add vissza. Mer' ha vissza nem adod, kitépem a hajadot. Mer' ha vissza nem adod, kitépem a hajadot. Este jő, szürkül bé, tűzhelyed söpörd bé. Este jő, szürkül bé tűzhelyed söpörd bé. Mert nem tudod, ki jön bé, Mert nem tudod, ki jön bé, Mert nem tudod, ki jön bé, Mert nem tudod, ki jön bé. Este aki bejött vót, kilenc almát hozott vót. Este aki bejött vót, kilenc almát hozott vót. Mind a kilenc piros vót, s a legény is egy jó vót. Mind a kilenc piros vót, s a legény is egy jó vót. Kertek alatt döglött ló, a legénynek az való! Zurgó dió, mogyoró, a leánynak az való! Aki miránk haragszik, egyen dögöt tavaszig! Tavasz után egeret, míg a szeme kimered! Este jő, szürkül bé, tűzhelyedet söpörd bé. Este jő, szürkül bé, tűzhelyedet söpörd bé. Mert nem tudod, ki jön bé, Mert nem tudod, ki jön bé, Mert nem tudod, ki jön bé, Mert nem tudod, ki jön bé. Este, aki bejött vót, kilenc almát hozott vót. Este, aki bejött vót, kilenc almát hozott vót. Mind a kilenc rohadt vót, s a legény is egy rossz vót. Mind a kilenc rohadt vót, s a leány is egy rossz vót.

Submitted by NecroLord — Apr 26, 2025

Elmúlik lassan, minden mi él, mi fiatal, és új utat remél, ha el meri mondani bánatát. Mint a megsárgult levél. Hiánya csendben, tétován fáj, a míg szabad lelke otthont talál, könnyeket sír a nyári eső, s egy újabb dalra vár. A szeretet elmúlt. A szerelem elárulta. Reszkető szava elfúlt, szívét ezerszer elátkozta. Nem segíettek könnyek, nem használtak imát, hamut és földet kapart rá a világ. Hamu és gyász, könny és vér, azt hittük, örökké szól az ének, és mégis véget ér, Hamu és gyász, könny és vér, lépteid eltakarja már eső, és az ének is elvetélt.

Submitted by Lake of Tears — Apr 26, 2025

Futóbetyár, kínnal éhes, éje nincsen, napja véges, üldözi kard, fegyver, törvény, földönfutó szülőföldjén. Ácsolják tán már a bitót, Kerítenek hóhért, bírót, szorítanak helyet rajta pusztuljon az veszett fajta. Futóbetyár, szellő étke, varjúkárogás zenéje, ám, ha tárogató csendül, kupát markol, táncra perdül. Vigalmában is vár egyre, szebb sorára, jobb életre, lesz- e otthon, itt, vagy bárhol, akad- e tűzhely, bor, mámor Eb, ki búsul, míg van jó bor, kerül kenyér, jut a jóból, asszony tüze melegít át, bírja kéz a görbe szablyát. Ácsolják tán már a bitót, Kerítenek hóhért, bírót, szorítanak helyet rajta pusztuljon az veszett fajta. Most jöttem én a gubaci messzi pusztáról leesett a vas a lovam lábáról míg a kovács vasalja kispej lovamat addig rózsám, kimulatom magamat Nyisd ki babám az ajtódat gyorsan szaporán hadd gyüjjön be kilenc zsandár hozzám hadd lássuk meg, ki a legény, sej-haj, ideki zsandárvérrel pingálom a csárdát ki.

Submitted by NecroGod — Apr 26, 2025

Föld, mi szült, Te vagy a fény Te vagy a kezdet, véled éled új remény Dal, mi vár, jele az égen Sötétből napra vált, büszke-épen Fele zivatar, fele áldott napvilág Nem feledi hamar maga lányát-fiát Fele menedék, fele ölelés: csillagok éke Mosolyodban ott az egész világ Szülőhazám, Te vagy a sorsom Lángot adtál, igaz szót, álmot, otthont Föld, mi szült, nekem a fény Veled a kezdet, gyermek mosolya, új remény Fele zivatar, fele áldott napvilág Nem feledi hamar maga lányát-fiát Fele menedék, fele ölelés: csillagok éke Én hazám, Te csak álmodj tovább Kérlek, uram-istenem, könyörülj meg rajtunk Árva szülőhazánk ne kelljen elhagynunk Kérlek, uram-istenem, könyörülj meg rajtunk Árva szülőhazánk ne kelljen, ne kelljen elhagynunk Adj még álmot, életet Mesét, csókot, szenvedélyt Teremj új hősöket Űzzed el az éjt Adj még álmot, életet Mesét, csókot, új reményt Teremj új hősöket Akik elhozzák a fényt Adj még álmot, életet Mesét, csókot, szenvedélyt Teremj új hősöket Űzzed el az éjt Adj még álmot, életet Mesét, csókot, új reményt Teremj új hősöket Akik elhozzák, elhozzák a fényt

Submitted by Pestilence — Apr 26, 2025